http://www.google.com/cse/panel/code?cx=008407682548954665842:zastr-2nrpw
A csicsóka fő hatóanyaga az inulin növényi
rostanyag, amely képessé teszi a szervezetet arra, hogy öngyógyító
tevékenységének maximumát érje el. Az inulin folyékony rost, melyet
számos növény fruktooligoszacharid-része tartalmaz: gazdag inulinforrás a
cikória növény gyökere, melyből pótkávé is készül, vagy a salátaként
fogyasztott endívia és az articsóka, de a leggazdagabb inulinforrás
eddigi ismereteink szerint az ősi biblikus időktől is ismert csicsóka.
Az inulin összetett szénhidrátvegyület, amely azonban eltér az ebbe a
kategóriába tartozó keményítőktől, vagyis nem tekinthető cukornak sem,
annak ellenére, hogy édes ízű. A nagy eltérést ezektől az adja, hogy sem
az ember szájában, sem az emésztőszerveiben nincs olyan enzim, amely
képes lenne feloldani vagy megemészteni az inulint. Az inulin vízben
oldódó nagyméretű rost, amely a bélben sértetlen marad, s így magához
vonzza a jó baktériumokat a táplálkozásra. Miközben az ember számára
emészthetetlen marad, kalóriatakarékosság szempontjából kiemelkedő
jelentőségű.
Az inulin legnagyobb haszna probiotikus tulajdonságában rejlik, szelektív módon tápanyagul szolgál a hasznos bélbaktériumoknak, főleg a Bifidobacteriumoknak és Acidophilusoknak. A káros bélflóra tagjai számára viszont az inulin a szaporodást és táplálkozást illetően közömbös. A rossz hatású Clostridium perfringens és sok egyéb káros baktérium inkább a finomított cukor bomlástermékein élnek.
A vastagbél sok funkciója mellett a legveszélyesebb toxikus anyagok tárházának számít. Az ember, mire betölti az 50 éves kort, beleiben mintegy 5 kg mérgező hulladékanyagot tárol el. Ezek a toxinok a bélflóra káros átalakítása révén a rossz emésztést (rothadásos), székrekedést, rákos megbetegedést, az immunrendszer működésképtelenségét okozhatják. Szerencsére a rossz irányba változott bélflóra helyreállítására alkalmas inulin használatával ezek a káros hatások is elkerülhetőek.
A kedvező bélflóra táplálásán és fenntartásán kívül az inulinnak egyéb táplálkozás-élettani szerepe is jelentős; előnyösen befolyásolja a bél pH-értékét és a széklet tömegét. A bél pH-értékének csökkenésével több létfontosságú ásványi só oldhatósága is növekedik, s ezáltal javul a szervezet kalcium- és magnéziumellátottsága. Az étrendbe épített inulin megszünteti a székrekedést, növeli a székletürítés gyakoriságát. Ezzel a béltartalom tranzitideje is lerövidül, ami a toxikus bomlástermékek képződését és felszívódásának lehetőségét megakadályozza. Vizsgálatok alapján bizonyossá vált, hogy alacsony vércukorszint esetében az inulin hatására a glukóz felszívódása növekedik, a béltartalom savassá válik, a koleszterinszintet szabályozza, csökkenti a szérum triglicerid szintjét és a vérnyomást.
A Bifodobacteriumok serkentése által csökken a patogén baktériumok élettere, melyek következményeként csökken a májtoxinok, a karcinogének mennyisége, mérséklődik az élelmiszer-intolerancia és immunstimuláns hatás érhető el. A Lactobacillusok többsége és az Acidophilusok is nagy antimikrobiális aktivitású anyagokat tartalmaznak, így többek között acidolint, acidophyllint, acidolphint, laktocidint és bacteriocint. Ezek a baktérium-összetevők csíraellenes és antivirális hatást mutatnak a Campylobacter, Listeria, Staphylococcusok, Candida, valamint a herpesz és influenzavírusok ellen. Külön említést érdemel a Lactobacillus rhamnosus törzs, melynek immunstimuláns hatása a makrofágok fagocitaaktivitásának és az immunglobulinok aktivitásának növekedésén keresztül valósul meg. Ezért ezt a baktériumtörzset tekintik a legfontosabbnak a Lactobacillusok között. Az inulin természetesen ennek a törzsnek is a táplálékot jelenti.
A Központi Élelmiszertudományi Kutatóintézet és az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet kutatói a csicsóka más hatásait is vizsgálni kezdték. Kezdeti eredményeik nagyon bíztatóak: számos betegség megelőzésében is lehet szerepe a csicsóka-lének. Ilyen például a gyermekkori asztma, a különböző szív és érrendszeri megbetegedések, a candidózis, és a cukorbetegség is.
Megkezdődtek a kísérletek az előnyös élettani hatású csicsókalé előállítására is. A magyar kutatók által kifejlesztett technológia legfőbb előnye a ledarált és forró gőzzel feltárt rostanyag szűrésében rejlik. Az ultraszűrés a korábbi technológiákkal ellentétben nem alkalmaz segédanyagokat, tisztán fizikai módszert. Ezzel lehetőség nyílik bio-mínőségű csicsóka-lé előállítására.
A szűrés után nyert tiszta lé sűrítve számos élelmiszer adalékanyagaként használható.
Gyermekkori élelmiszer-allergiák
A gyermekkori élelmiszer-allergiák esetében megállapították, hogy szinte kivétel nélkül a Lactobacillus, az Acidophilus és a Bifidobacteria törzsek lecsökkent számával egyidejű Enterobacteriaceae család túlfejlődése a kiváltó ok. Bélflórát helyreállító beavatkozásként müzlibe vagy dzsúszhoz adagolt inulinnal az élelmiszer-allergia megszüntethető.
Szív- és érrendszeri betegségek
A szív- és érrendszeri betegségek egyik elindítója a magas LDL-koleszterin tartalom. Hatékony koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek léteznek, de mellékhatásuk miatt, lehetőség szerint, kerüljük használatát.
Ismeretes, hogy a máj szénhidrátokból zsírsavakat, triglicerideket szintetizál, ha nem jut a szervezet más forrásból a zsiradékhoz. Ennek köszönhető többek között az is, hogy a koleszterinszint, amely egyénenként determinált, zsiradékmentes diéta ellenére is magas lehet. Izolált máj-sejtkultúra használatával kimutatták, hogy az inulin a zsírsav-triglicerid képződését elősegítő enzim aktivitását gátolja. A koleszterinképződés ezen útja, illetve a képződés gátlása a magas szénhidráttartalmú étrend esetére áll fenn. Vagyis tésztafélék, pékáruk, sütemények, üdítőitalok vagy a rizs- és burgonyaételek kedvelőinél kifejezetten vérlipidszint-csökkentő hatása van az inulinnak.
A koleszterin- és trigliceridcsökkentő hatás elérésének egyik hatékony módja szerint 1-2 evőkanál csicsókaport keverjünk 1-1,5 dl narancsdzsúszba, melyet elfogyasztva nem csak az inulin előnyei válnak hasznunkra, hanem egyúttal a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében szerepet játszó esszenciális ásványi anyaghoz, a káliumhoz is hozzájutunk.
Mellrák
A mellrák a posztmenopauza állapotában lévő nőknél népbetegségi szintre emelkedett az utóbbi időben. Talán szerencsénkre ez is egy olyan rosszindulatú betegség, amely ellen a jótékony baktériumok képesek felvenni a versenyt. Klinikai vizsgálatok szerint az étrendbe épített nem emészthető szénhidrát (inulin) gátolta a tumor fejlődését. Az étrendbe építhető inulin fogyasztása rizikómentes, és könnyedén alkalmazható a rákterápiában. A rákellenes hatás a Lactobacillus béta-glucuronidáz enzim gátlásán alapul. Ez a székletben található enzim a szervezet detoxikáló tevékenységét gátolja abban, hogy az ösztrogén egy kevésbé aktív/toxikus formában estriollá alakuljon át. Az ösztrogén toxikus formája ugyanis a mellrák rizikóját növeli. Az inulin a bélflóra normalizálása útján az ösztrogén legtoxikusabb formáját kiiktatja.
Diabétesz
Diabétesz esetében az inulin mint szénhidrát-energiaforrás azért jelentős, mert a vércukorszintet tartós fogyasztás esetén sem emeli. Az inulin metabolizációjához nincs szükség inzulinra, sőt az inzulinfüggőséget is csökkenti, s a vércukorszint beállítását megkönnyíti. Az inzulin mondhatni pufferszerepet tölt be az állandó vércukorszint megtartásában.
Tapasztalataim:
A csicsókát lehet vetni bármikor amikor a talaj nem fagyos. A csicsóka nagyon jól bírja a fagyokat, de csak a föld alatt. Tehát bármikor lehet vetni. A vetésre való gumó, kb. akkora, mint a vetésre használt burgonyagumó. A csicsóka gumót is lehet félbevágni, vagy több részre vágni, az a lényeg hogy 2-3 csíraszem maradjon egy egy darabon. A puhább homokos talaj kedvezőbb számára a gumók alakja miatt, mert sokkal simább lesz. Kötött talajon elég sok elágazás lesz rajta A csicsóka viszonylag későn április körül bújik ki a földből és az első pár héten nem is nől csak igen lassan. Aztán beindul és nyár végére az én fajtám eléri a 3 -4 méter magas szárat. Tehát térválasztónak is nagyon jól használható. A csicsókáról tudni kell hogy minél nagyobb a szára, annál nagyobbak alatta a gumók. Én 70 x 70 -es sor és tőtávolságra ültettem, van helye nőni és bokrosodni. Mivel a csicsóka napfény és melegigényes, ezért 4 soronként hagytam egy üres sort is. Így több nap éri, és locsolni is sokkal könnyebb a sorok közt. A csicsókát érdemes öntözni, hetente legalább egyszer jól átnedvesíteni a talaját, nagyon nagy kánikulában többször is, meghálálja. A tapasztalatom az hogy, tápanyagban gazdag területen akár 5 kilót is terem viszont a gumók kisebbek. Tápanyagban szegényebb területen viszont csak 2 -3 kilót terem viszont a gumók szép nagyok, Így én mostmár nem trágyázom abban az évben a területet ahova vetni szeretném a csicsókát.
Felszedni az első fagyok után érdemes, amikor visszaszárad a szára, mert a gumók a szárban tárolt tápanyagtól kezdenek el nőni. Ezért jó ha nagy a szára. Felszedni bármikor lehet amikor nem fagyos a talaj, viszont tavasszal mikor a talaj kezd felmelegedni megindul a csírásodás és egyre több göcssört jelenik meg, ahogy nől a csíra. Ősszel a komolyabb fagyok előtt még szinte egyben ki lehet húzni a tövet, és a csicsókák csak lógnak rajta. Tavaszra az indák leszáradnak és mint a krumplit ki kell kapával szedni. Minden évben ajánlatos más területre ültetni, mint ahol előző évben volt, a betegségek és a tápanyagok miatt.
A csicsókát mint alapvető inulinforrást ehetjük frissen, nyersen reszelve salátába, süthetünk belőle pogácsát. Levét kipréselve rostos inulinitalként fogyaszthatjuk. A csicsóka viszonylag hamar elveszíti nedvességtartalmát.
Ollózva: Fitt élet!
CSICSÓKA-CSICSÓKA MÉRT IS VAGY TE ILYEN JÓ!?
Az inulin legnagyobb haszna probiotikus tulajdonságában rejlik, szelektív módon tápanyagul szolgál a hasznos bélbaktériumoknak, főleg a Bifidobacteriumoknak és Acidophilusoknak. A káros bélflóra tagjai számára viszont az inulin a szaporodást és táplálkozást illetően közömbös. A rossz hatású Clostridium perfringens és sok egyéb káros baktérium inkább a finomított cukor bomlástermékein élnek.
A vastagbél sok funkciója mellett a legveszélyesebb toxikus anyagok tárházának számít. Az ember, mire betölti az 50 éves kort, beleiben mintegy 5 kg mérgező hulladékanyagot tárol el. Ezek a toxinok a bélflóra káros átalakítása révén a rossz emésztést (rothadásos), székrekedést, rákos megbetegedést, az immunrendszer működésképtelenségét okozhatják. Szerencsére a rossz irányba változott bélflóra helyreállítására alkalmas inulin használatával ezek a káros hatások is elkerülhetőek.
A kedvező bélflóra táplálásán és fenntartásán kívül az inulinnak egyéb táplálkozás-élettani szerepe is jelentős; előnyösen befolyásolja a bél pH-értékét és a széklet tömegét. A bél pH-értékének csökkenésével több létfontosságú ásványi só oldhatósága is növekedik, s ezáltal javul a szervezet kalcium- és magnéziumellátottsága. Az étrendbe épített inulin megszünteti a székrekedést, növeli a székletürítés gyakoriságát. Ezzel a béltartalom tranzitideje is lerövidül, ami a toxikus bomlástermékek képződését és felszívódásának lehetőségét megakadályozza. Vizsgálatok alapján bizonyossá vált, hogy alacsony vércukorszint esetében az inulin hatására a glukóz felszívódása növekedik, a béltartalom savassá válik, a koleszterinszintet szabályozza, csökkenti a szérum triglicerid szintjét és a vérnyomást.
A Bifodobacteriumok serkentése által csökken a patogén baktériumok élettere, melyek következményeként csökken a májtoxinok, a karcinogének mennyisége, mérséklődik az élelmiszer-intolerancia és immunstimuláns hatás érhető el. A Lactobacillusok többsége és az Acidophilusok is nagy antimikrobiális aktivitású anyagokat tartalmaznak, így többek között acidolint, acidophyllint, acidolphint, laktocidint és bacteriocint. Ezek a baktérium-összetevők csíraellenes és antivirális hatást mutatnak a Campylobacter, Listeria, Staphylococcusok, Candida, valamint a herpesz és influenzavírusok ellen. Külön említést érdemel a Lactobacillus rhamnosus törzs, melynek immunstimuláns hatása a makrofágok fagocitaaktivitásának és az immunglobulinok aktivitásának növekedésén keresztül valósul meg. Ezért ezt a baktériumtörzset tekintik a legfontosabbnak a Lactobacillusok között. Az inulin természetesen ennek a törzsnek is a táplálékot jelenti.
A Központi Élelmiszertudományi Kutatóintézet és az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet kutatói a csicsóka más hatásait is vizsgálni kezdték. Kezdeti eredményeik nagyon bíztatóak: számos betegség megelőzésében is lehet szerepe a csicsóka-lének. Ilyen például a gyermekkori asztma, a különböző szív és érrendszeri megbetegedések, a candidózis, és a cukorbetegség is.
Megkezdődtek a kísérletek az előnyös élettani hatású csicsókalé előállítására is. A magyar kutatók által kifejlesztett technológia legfőbb előnye a ledarált és forró gőzzel feltárt rostanyag szűrésében rejlik. Az ultraszűrés a korábbi technológiákkal ellentétben nem alkalmaz segédanyagokat, tisztán fizikai módszert. Ezzel lehetőség nyílik bio-mínőségű csicsóka-lé előállítására.
A szűrés után nyert tiszta lé sűrítve számos élelmiszer adalékanyagaként használható.
Gyermekkori élelmiszer-allergiák
A gyermekkori élelmiszer-allergiák esetében megállapították, hogy szinte kivétel nélkül a Lactobacillus, az Acidophilus és a Bifidobacteria törzsek lecsökkent számával egyidejű Enterobacteriaceae család túlfejlődése a kiváltó ok. Bélflórát helyreállító beavatkozásként müzlibe vagy dzsúszhoz adagolt inulinnal az élelmiszer-allergia megszüntethető.
Szív- és érrendszeri betegségek
A szív- és érrendszeri betegségek egyik elindítója a magas LDL-koleszterin tartalom. Hatékony koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek léteznek, de mellékhatásuk miatt, lehetőség szerint, kerüljük használatát.
Ismeretes, hogy a máj szénhidrátokból zsírsavakat, triglicerideket szintetizál, ha nem jut a szervezet más forrásból a zsiradékhoz. Ennek köszönhető többek között az is, hogy a koleszterinszint, amely egyénenként determinált, zsiradékmentes diéta ellenére is magas lehet. Izolált máj-sejtkultúra használatával kimutatták, hogy az inulin a zsírsav-triglicerid képződését elősegítő enzim aktivitását gátolja. A koleszterinképződés ezen útja, illetve a képződés gátlása a magas szénhidráttartalmú étrend esetére áll fenn. Vagyis tésztafélék, pékáruk, sütemények, üdítőitalok vagy a rizs- és burgonyaételek kedvelőinél kifejezetten vérlipidszint-csökkentő hatása van az inulinnak.
A koleszterin- és trigliceridcsökkentő hatás elérésének egyik hatékony módja szerint 1-2 evőkanál csicsókaport keverjünk 1-1,5 dl narancsdzsúszba, melyet elfogyasztva nem csak az inulin előnyei válnak hasznunkra, hanem egyúttal a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében szerepet játszó esszenciális ásványi anyaghoz, a káliumhoz is hozzájutunk.
Mellrák
A mellrák a posztmenopauza állapotában lévő nőknél népbetegségi szintre emelkedett az utóbbi időben. Talán szerencsénkre ez is egy olyan rosszindulatú betegség, amely ellen a jótékony baktériumok képesek felvenni a versenyt. Klinikai vizsgálatok szerint az étrendbe épített nem emészthető szénhidrát (inulin) gátolta a tumor fejlődését. Az étrendbe építhető inulin fogyasztása rizikómentes, és könnyedén alkalmazható a rákterápiában. A rákellenes hatás a Lactobacillus béta-glucuronidáz enzim gátlásán alapul. Ez a székletben található enzim a szervezet detoxikáló tevékenységét gátolja abban, hogy az ösztrogén egy kevésbé aktív/toxikus formában estriollá alakuljon át. Az ösztrogén toxikus formája ugyanis a mellrák rizikóját növeli. Az inulin a bélflóra normalizálása útján az ösztrogén legtoxikusabb formáját kiiktatja.
Diabétesz
Diabétesz esetében az inulin mint szénhidrát-energiaforrás azért jelentős, mert a vércukorszintet tartós fogyasztás esetén sem emeli. Az inulin metabolizációjához nincs szükség inzulinra, sőt az inzulinfüggőséget is csökkenti, s a vércukorszint beállítását megkönnyíti. Az inzulin mondhatni pufferszerepet tölt be az állandó vércukorszint megtartásában.
Tapasztalataim:
A csicsókát lehet vetni bármikor amikor a talaj nem fagyos. A csicsóka nagyon jól bírja a fagyokat, de csak a föld alatt. Tehát bármikor lehet vetni. A vetésre való gumó, kb. akkora, mint a vetésre használt burgonyagumó. A csicsóka gumót is lehet félbevágni, vagy több részre vágni, az a lényeg hogy 2-3 csíraszem maradjon egy egy darabon. A puhább homokos talaj kedvezőbb számára a gumók alakja miatt, mert sokkal simább lesz. Kötött talajon elég sok elágazás lesz rajta A csicsóka viszonylag későn április körül bújik ki a földből és az első pár héten nem is nől csak igen lassan. Aztán beindul és nyár végére az én fajtám eléri a 3 -4 méter magas szárat. Tehát térválasztónak is nagyon jól használható. A csicsókáról tudni kell hogy minél nagyobb a szára, annál nagyobbak alatta a gumók. Én 70 x 70 -es sor és tőtávolságra ültettem, van helye nőni és bokrosodni. Mivel a csicsóka napfény és melegigényes, ezért 4 soronként hagytam egy üres sort is. Így több nap éri, és locsolni is sokkal könnyebb a sorok közt. A csicsókát érdemes öntözni, hetente legalább egyszer jól átnedvesíteni a talaját, nagyon nagy kánikulában többször is, meghálálja. A tapasztalatom az hogy, tápanyagban gazdag területen akár 5 kilót is terem viszont a gumók kisebbek. Tápanyagban szegényebb területen viszont csak 2 -3 kilót terem viszont a gumók szép nagyok, Így én mostmár nem trágyázom abban az évben a területet ahova vetni szeretném a csicsókát.
Felszedni az első fagyok után érdemes, amikor visszaszárad a szára, mert a gumók a szárban tárolt tápanyagtól kezdenek el nőni. Ezért jó ha nagy a szára. Felszedni bármikor lehet amikor nem fagyos a talaj, viszont tavasszal mikor a talaj kezd felmelegedni megindul a csírásodás és egyre több göcssört jelenik meg, ahogy nől a csíra. Ősszel a komolyabb fagyok előtt még szinte egyben ki lehet húzni a tövet, és a csicsókák csak lógnak rajta. Tavaszra az indák leszáradnak és mint a krumplit ki kell kapával szedni. Minden évben ajánlatos más területre ültetni, mint ahol előző évben volt, a betegségek és a tápanyagok miatt.
A csicsókát mint alapvető inulinforrást ehetjük frissen, nyersen reszelve salátába, süthetünk belőle pogácsát. Levét kipréselve rostos inulinitalként fogyaszthatjuk. A csicsóka viszonylag hamar elveszíti nedvességtartalmát.
Ollózva: Fitt élet!
