Cukorbetegség elleni szereket fejlesztenek Debrecenben

Vadgesztenye – a vénák doktora

2012. September 16. Sunday Szerző Impulser Magazin 1 hozzászólás

A szappanhoz hasonló tulajdonságai miatt a gesztenyét régebben mosószerként is használták.

A vadgesztenye fája igen gyorsan nő, a parkokban nagyon népszerű. Levelei „többujjúak”, és fehér vagy rózsaszínű virágai tavasszal függőlegesen állnak, mint a gyertyák. Ezekből a virágokból képződnek a zöld, tüskés gyümölcsök, amelyek egy gömb alakú, fényes magot tartalmaznak: a gesztenyét.
A vadgesztenyét vénás betegségeknél alkalmazzák. A gesztenye fő összetevői a szaponinok, azaz szappananyagok, amelyek bronchitis esetén a váladékot – képletesen szólva mosószerként – kipucolják a testből.
Ha mi, emberek, készítenénk magunknak a vadgesztenyéből egy teát bronchitis ellen, mérgezési tünetek lépnének fel, mivel a szaponintartalma számunkra túl magas. Régebben ellenben a vadgesztenye leveleiből készült teát a népi gyógyászatban légúti megbetegedésekre alkalmazták. A felhasználásnak ez a módja azonban ma már alig szokásos.
A vadgesztenyét ma elsősorban vénás betegségeknél használják. Mivel az általános mozgáshiány miatt jelentősen megnőtt a visszérben szenvedők száma, a vadgesztenye napjainkban nagyon keresett.
A vadgesztenye elősegíti a vénás visszaáramlást, szorítja a megereszkedett vénákat, megakadályozza a vérrögképződést, gyulladáscsökkentő hatású, segít a duzzanatok és vízvisszatartás ellen. De a vadgesztenye az ízületi hártya anyagcseréjét is elősegíti, és ezért alkalmazható köszvény, csontfájdalmak, a gerincoszlop területén jelentkező fájdalmak vagy csonttörés miatti duzzanatok esetén.

• Mitológia: a vadgesztenye története

A vadgesztenye fáját bizonyára minden gyerek ismeri, mert a gesztenye csodásan alkalmas játéknak. Régebben a gesztenyét különféle célokra használták, az orvosi hatása azonban csak a 19. század vége óta ismert. Így a gesztenyét gyűjtötték hizlaló takarmánynak, mosószernek, vagy a táskában hordtak magukkal három gesztenyét védekezésül a különböző betegségek ellen. Korábban vadgesztenyével etették a légúti betegségekben szenvedő lovakat – innen ered a neve is, ugyanis a vadgesztenyét lógesztenyének is hívják.

• A vadgesztenye alkalmazási lehetőségei 

A vadgesztenye kérgét, virágát, magját és levelét is felhasználják terápiás célokra. Kérge fényvédő krémek alapanyaga, leveleit ízületi bántalmak kezelésére használhatjuk. A vadgesztenyét szeptember-októberben gyűjtik, amikor az érett magok a földre hullanak. A vadgesztenyéből készíthetünk egy alkoholos kivonatot, amely kizárólag külsőleges használatra alkalmas. Ne igyuk meg! Mérgezési tüneteket okozhat.

• Vadgesztenye-tinktúra készítése külsőleges alkalmazásra

Ehhez friss vadgesztenyét gyűjtünk, eltávolítjuk a vékony, barna héjat, felaprítjuk a fehér részt, betöltjük egy csavaros üvegbe, és felöntjük borszesszel (70%-os), amíg minden növényi részt elfed. Az üveget jól lezárjuk és 3 héten át legalább naponta egyszer erősen összerázzuk. Miután a tinktúrát átszűrtük, a folyadékkal bedörzsölhetjük a fáradt, duzzadt, visszérre hajlamos lábakat. Mindenesetre figyeljünk arra, hogy az alkohol tartós alkalmazás során a bőrt kiszáríthatja. Ezért a bőrt a bedörzsölés helyén rendszeresen ápoljuk babaolajjal vagy testápolóval.
Kész vadgesztenye-készítmények
A gyógyszertárakban és drogériákban kaphatók kenőcsök és gélek vadgesztenye-kivonattal. Súlyos vénaproblémáknál a vadgesztenye-készítményeket belsőleg is bevehetjük. Ebben az esetben azonban ezeket semmiképp ne magunk készítsük el, csak a kész készítményekhez nyúljunk! Hogy a vadgesztenye optimálisan hathasson, megelőzésképpen, de terápiaként is legalább három hónapon keresztül alkalmazzuk.

• Gesztenye mint mosószer 

A szappanhoz hasonló tulajdonságai miatt a gesztenyét régebben mosószerként is használták a szennyeshez. Ehhez el kell távolítani a gesztenye barna héját, a fehér belsőt fel kell aprítani és megszárítani, végül porrá kell őrölni. Természetesen ezt a biológiai mosóport még ma is előállíthatjuk saját kezűleg. Hogy a vadgesztenyének sok szappananyaga van, egyértelműen láthatóvá válik akkor is, amikor a gesztenyék az úttestre potyognak, és az autók esős időben átmennek rajtuk. Ebben az esetben egy csúszós, habos szappanréteg képződik az utcán. Szerző: Impulzer Magazin



                           Diabetes develops drugs against 

Debrecen

STABLE CURRENCY COMPANY!

A MEGBÍZHATÓ INTERNET MINTAKÉPE!

ITT

REGIZZ!

Member                                           About us
Registered   19,915,993                  Paid to our Members$85,195,222

•  Effortless income

•  Earn from home

                                                                                                   

A cukorbaj népbetegség...

A cukorbaj népbetegség a világ egyre több országában. Kezelésének egyik módja, hogy megakadályozzák a szervezetben tárolt cukor felszabadítását. Ilyen gátló vegyületekkel kísérleteznek a Debreceni Egyetem Szerves Kémiai Tanszékén is.

Somsák László

Ajánlat

• Debreceni Egyetem
• Skorpiómérget tesztelnek a gyógyászatban Debrecenben
• Miért hánynak egymásnak a vérszívó denevérek?

A cukorbetegséget (diabétesz) korunk egyik legsúlyosabb betegségeként tartják számon. A WHO legújabb becslései szerint a világon 300, de egyes becslések szerint akár 500 millió ember szenvedhet úgynevezett 2-es típusú cukorbetegségben. Magyarországon a lakosság majdnem 8-10 százaléka lehet érintett. A jóval ritkább (az esetek kevesebb mint 10 százaléka), öröklött, inzulinhiányos 1-es típusú cukorbetegséggel szemben a 2-es típusú diabétesz általában felnőtt korban jelenik meg, legfőbb oka a genetikai tényezők mellett az elhízás, a rosszul megválasztott étrend, illetve a mozgásszegény életmód.

A betegségben a hasnyálmirigy inzulintermelése elégtelenné válik, vagy az inzulin nem képes kifejteni hatását, ennek következtében a vérben megemelkedik a glükóz szintje. A cukorbetegség legnagyobb veszélye, hogy hosszú távon súlyos szövődményekkel jár. Ilyenek a látószervi, az idegrendszeri és a veseműködési zavarok. A cukorbetegség okozta szív- és érrendszeri problémák miatt a diabétesz az egyik leggyakoribb halálokká vált.
 A cukorbetegség kezelésére használható szerek
A cukorbetegséget gyógyítani nem lehet, de különféle kezelésekkel karbantartható, és a szövődmények megjelenése is elodázható. A 2-es típusú diabétesz tüneti kezelésében számos, szájon át adható vércukorcsökkentő szert alkalmaznak. Egyebek között a glükozidáz (az összetett szénhidrátokat glükózzá bontó) enzimeket gátló szereket is széleskörűen alkalmaznak. Ezeknek a szereknek azonban számos súlyos mellékhatásuk van, illetve a betegek mintegy 40 százalékában teljesen hatástalanok, ezért indokolt további gyógyszerek keresése. Egyik ilyen terület a máj glükóztermelését csökkentő szerek kifejlesztése. Ezek közül az egyik legígéretesebb a glikogén (a glükóz poliszacharidja, ilyen formában tárolja a máj a glükózt) lebontását katalizáló glikogén-foszforiláz enzim szelektív gátlását megvalósító szerek létrehozása.
A vérben lévő glükóz legfontosabb forrása a máj. Számos tanulmány szerint a máj glükóztermelése a 2-es típusú diabétesz esetében közvetlen kapcsolatba hozható a hiperglikémiával, azaz a cukortöbblettel. A májban a glükóz két úton keletkezik: glikogenolízis (a tároló poliszacharid, a glikogén lebontása) és glükoneogenezis (a glükóz szintézise) révén. A glikogenolízis a máj glükóz termelésének több mint 70 százalékát adja, azonban a glükoneogenezis során képződő glükóz jelentős hányada is beépül a glikogénbe, mielőtt a vérbe jutna.
A máj glükóztermelésére enzimek összetett rendszere hat, amelyben a sebességmeghatározó, fő szabályozó enzim a glikogén-foszforiláz (GP). Tekintettel a glükóztermelés két útjának kapcsolatára, a máj GP gátlásával a glikogenolízisből és a glükoneogenezisből származó glükóztermelés egyidejűleg szorítható vissza.

Glikogén-foszforiláz enzim számítógépes modellje

A GP enzimekben számos kötőhelyet fedeztek fel az enzim-inhibitor komplexek röntgenkrisztallográfiás vizsgálatával, azaz a kristályos molekulák röntgenezésével. A Debreceni Egyetem Szerves Kémiai Tanszékén Somsák László professzor és csoportja a GP katalitikus helyéhez kötődő gátlószerként viselkedő glükózhoz hasonló molekulák szintézisét és szerkezet-hatás összefüggéseit vizsgálja.
Gátló molekulák tervezése Debrecenben
Somsák professzor az [origo]-nak elmondta, hogy olyan molekulákat (glükózanalógokat) terveznek, amelyek versengenek a glikogénnel, hogy hozzákötődjenek az enzim katalitikus helyéhez. Ha innen sikerül egy "semleges" molekulával kiszorítani a glikogént, akkor az enzim nem képes ellátni feladatát, azaz a máj nem tud glükózt felszabadítani a glikogénből, így csökkenhet a vércukorszint.

Somsák professzor és munkatársai

Munkájukban több hazai és külföldi kutatócsoport is együttműködik. A Debreceni Egyetem Orvosi Vegytani Intézetében Gergely Pál irányításával végzik az enzimkinetikai vizsgálatokat, amelyek segítségével megállapítható, mennyire jó gátló hatásúak a szerves kémikusok által tervezett molekulák. A GP és a hozzá kapcsolódó gátló molekula (enzim-inhibítor komplex) szerkezetét egy Athénban működő görög kutatócsoport határozza meg röntgenkrisztallográfiával. Az enzimgátló hatás számítási kémiai módszerekkel, in silico (azaz számítógépes szimulációval) is vizsgálható, ezen a területen egy pozsonyi kutatócsoport az együttműködő partner. A vegyületek szintézisében a Lyoni Egyetem, állatkísérletes vizsgálatában pedig a Montpellier-i Egyetem kutatóival folyik kooperáció.
Somsák elmondta, hogy a mintegy 15 éve folyó kutatások során több mint 400 vegyületet állítottak elő és vizsgáltak meg, és ezek közül a legígéretesebbekkel már megkezdődtek az állatkísérletek is, amely az első lépés a gyógyszerré válás útján. A professzor még hozzáfűzte, hogy újabban nemcsak glükózanalógokat, hanem egyéb szénhidrátszármazékokon alapuló gátló molekulákat is terveznek.

 AZ [origo] LEGFRISSEBB HÍREI